(húsos - zöldséges palacsintácskák)
| Hozzávalók: |
Elkészítés: |
||||||
|
25 dkg darált hús, 1 kis cukkíni, 1 kis padlizsán, 1 kis fej vöröshagyma, 30 dkg reszelt sajt, 3 tojás, 25 dkg rétesliszt, 0,5 l tej, 5 dkg prézli, kb. 5 dl paradicsom ivólé, fél kötés petrezselyem, zsír, só, bors, pirospaprika 
|
Az egész azzal kezdődött, hogy valaki cannellonit keresett a Kifőzdén. Morogtam kicsikét, hogy hát ez mégiscsak egy magyaros oldal, hát miket nem akarnak itt egyesek... De a nyers igazság az, hogy már régóta kacsingatok a tölthető kis tésztahengerkék irányába, azért, mert olasz neve van, valahogy mégiscsak magyarizálni lehet... Kellene... Aztán nemrég olvastam valahol, hogy vannak olyan vidékei a napfényes Itáliának, ahol a cannellonit palacsintából készítik. Amikor Anyushka azzal állt elő, hogy már elege van a gulyáspaprikáspörköltekből, inkább enne valami lájtosabbat, cukkínit, padlizsánt, valami ilyesmit, azonnal bevillant a kész recept. Maga az étel inkább nemzetközi, mint magyar, de az olasz és pán-adriai ízek mellett a magyaros elemek is felfedezhetők benne, és különben is: ha azt állítom, hogy baromi finomra sikeredett, az még egy szerény kijelentés: Ha nincs, elmegyek a piacra és veszek egy 15 centi átmérőjű palacsintasütőt. Prímán megfelel a szürke-fehér mintás zománcbevonatos is. Otthon aztán bekeverem a palacsintatésztát két tojásból, a fél liter tejjel és a negyed kiló rétesliszttel, Gundel Károly módra. Ha a kulimászt sikerült szép csomómentesre keverni, belekeverek egy kávéskanál sót is. Ebből a 15 centis sütőben kb. 18 palacsintácska lesz. Ezután a zöldségeket megmosom és felvágom félcentis kockákra (a hagymát kisebbre), a sajtot durvára lereszelem, a petrezselymet felaprítom. Két diónyi zsíron megfuttatom a darált húst, és ha színét váltotta, hozzáteszem a padlizsánt és a cukkínit, és picit meg is sózom, hadd legyen kis leve, mert a padlizsán úgyis felszív minden zsírt. Addig pirítom erős tűzön, folyamatosan kevergetve, míg a zöldségek össze nem esnek. Ekkor lehúzom a tűzről, meghintem egy kávéskanál pirospaprikával, gyönyörködöm benne egy kicsit, majd jól megsózom és megszórom borssal. Hagyom kicsit hűlni, ezalatt megsütöm a palacsintákat. Ezután visszatérek a töltelékhez; a zöldségbe belekeverem a sajt felét. Hozzáadok egy nyers tojást, és annyi prézlit (zsemlemorzsát, amit fehér kenyér szárított felső héjából darálok), amennyitől sűrű, de azért kenhető massza lesz belőle. Ezen a ponton még egyszer ellenőrzöm az ízesítést, és ha kell, kicsit még megsózom. A zöldséges-húsos kenőccsel betöltöm a palacsintákat: fél centi vastagon megkenem a háromnegyedét, majd feltekerem. Egy 22x38 cm-es, vékonyan kizsírozott tepsibe fektetem szorosan egymás mellé. (Utólag rájöttem, hogy még jobb a tapadásmentes falú tepsi, akkor nem kell zsírozni, mert a palacsinta nem szívja fel a zsírt.) Meghintem a petrezselyemmel, és rákenem a kimaradt tölteléket, naná, nem vagyok én tévészakács, a saját költségvetésemből főzök ugyebár ;-) és még finom is :-). Elosztom rajta a reszelt sajt másik felét és lelocsolom mindenütt paradicsomlével, majd 180 fokos sütőben fedetlenül sütöm kb. 30 percig, amíg szépen megpirul. Tálalás előtt 10 percig hagyom szikkadni. Látványos és finom étel, savanyúságnak nagyon finom volt hozzá a kovászos uborka. (Hidegen nyers uborkával tökéletes.) És akinek nincs ideje palacsintát sütni, bátran próbálkozzon félig kifőzött cannelloni tésztával, nem fogja megbánni. Bár a friss palacsinta minden tekintetben jobb választás bármilyen szuper száraztésztánál... Ha tetszik a recept, küldd el emilben, lájkold, +1-ezd! Ha van csepp időd, véleményt is írhatsz, nem kell regisztrálni! Ott van minden kéznél, a cím alatt. JK - A főzésben járatlanok is bátran nekiállhatnak, elkészítése közepesen időigényes.
|
Forrás: Az alapötletet Ivonne adta, aki Torontóban él, a messzi Kanadában.
A zöldségekre Anyushka inspirált, a közeli Becskén.
A paprikás hús meg - nos az belülről fakadt...
MENÜ bezárása
Utolsó megtekintés: több, mint 18 órája (2024-05-02 18:54:07 - 2.69)
